Kecskemét ismét az animáció fővárosa Nyomtatás
Közel negyven éve, 1971-ben létesült Kecskeméten az animációs filmstúdió, amely mára szervesen beépült a város szellemi, kulturális életébe. A fesztivál programjának összeállításakor tehát kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy ne csak a szakma, hanem Kecskemét lakói számára is vonzó programot állítsunk össze – mondja Mikulás Ferenc, a KAFF fesztiváligazgatója.


-    A KAFF tehát nem csak verseny, hanem nagyszabású, öt napon át tartó családi rendezvény?

Igen, szándékaink szerint a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál a kecskemétiek számára elsősorban családi rendezvény, hiszen a főtéri koncertek és filmvetítések az egész család számára jelentenek kikapcsolódást, a fesztivál információs és retrospektív programjában pedig szintén minden korosztály megtalálhatja a számára leginkább érdekes filmeket. Kecskemét Megyei Jogú Város évről-évre támogatja a fesztivál megrendezését, így a kecskeméti adófizető polgárokat szeretnénk megajándékozni azzal, hogy a fesztivál a szó legnemesebb értelmében ünnep és szórakoztató program is legyen számukra.

- Mit ajánl legszívesebben idén a város közönségének a fesztivál programjai közül?

Nehéz választani, hiszen idén is a bőség zavarával küzdünk: összesen 432 filmet vetítünk öt nap alatt. Mindenekelőtt szeretettel várjuk az érdeklődőket a fesztivál versenyprogramjaira, mind a 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál magyar, mind a 6. Nemzetközi Játékfilm Fesztivál külföldi versenyfilmjeinek vetítésére az Erdei Ferenc Kulturális Központba. Idén is ingyenesek a vetítések, hiszen a fesztivál talán legfontosabb feladata, ha úgy tetszik, küldetése, hogy minél szélesebb körben ismertesse meg az animációs művészetet, az új filmeket. Legalább ilyen jó szívvel ajánlom az animáció meghatározó alkotóinak műveit:  a főtéri vetítéseken idén a Macskafogót, illetve a Gusztáv-sorozat remekeit vetítjük Ternovszky Bélától, A Daliás időket, illetve a Vili, a veréb című rajzfilmeket pedig az éppen 70. születésnapját ünneplő Gémes Józseftől.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy sikerült megvalósítani egy régóta dédelgetett álmot: 31 Oscar-díjas filmet mutatunk be a fesztiválon és ezeket a filmeket a Malom Moziban is megtekinthetik az érdeklődők június 17-e és 20-a között minden este 18 órától.

-    Ilyen vagy ehhez hasonló válogatást láthatott már hazai közönség?

Nem, ez a program teljesen egyedülálló és meg kell mondjam, nem is volt könnyű feladat véghezvinni, hiszen külön-külön, nagy utánajárással kellett a filmek vetítési jogát és kópiáit beszerezni. A nehézségek is jelzik, hogy bár már 1932 óta adja ki az Amerikai Filmakadémia a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscart, mivel ezek körül a filmek körül jóval kisebb a hírverés, sokan el is feledkeznek róluk. Most ezen a fesztiválon 50 év terméséből adunk válogatást, a legkorábbi film 1959-ből való, a legutolsó annak a Kunio Kato japán rendezőnek a filmje, aki idén, tehát 2009-ben nyerte el a díjat.

-    Említette a főtéri vetítéseket. Koncertek is lesznek?

Természetesen. A Kormorán, a Kaláka és a Csík zenekar játszik a főtéren, majd június 20-án, kapcsolódva a Múzeumok éjszakája programjaihoz is, Cakó Ferenc homokanimációs showját láthatja a közönség, aki a 45 tagú Kecskeméti Szimfonikus Zenekarral lép fel. Azt hiszem, látványos és szép program lesz ez is.

- A fesztivál hagyományai közé tartozik, hogy nagy teret enged a gyerekeknek, akár a zsűrizésről, akár a gyermek animációs műhelyekben készült filmek bemutatásáról van szó. Idén is így lesz?

Úgy vélem, nem csak a város gyermekközönségével van élő kapcsolatunk. Évente több mint 70 gyermekcsoport látogat el a stúdióba, a televíziók hetente legalább két, a kecskeméti stúdióban készült filmet vetítenek, a 70 tagú gyermekzsűri pedig reprezentálja a város általános és középiskoláit. A hagyomány tehát tovább él, mi több, ebben az évben már 10 különböző ország gyermek műhelyeinek munkáiból adunk válogatást.

- És úgy hírlik, idén diákzsűrije is lesz a fesztiválnak, kísérőrendezvénye pedig a SZAFT, azaz a Szabad Animációs Filmkészítők Találkozója. Ez tudatos nyitás a főiskolások, egyetemisták felé?

Azt szoktam mondani, hogy az animáció ma már modern népművészet. Bárki képes otthon a számítógép segítségével filmet csinálni,  és sok esetben ezek a filmek esztétikai értéket is képviselnek. Ezért ezeket a „zsengéket” nem szabad lebecsülni - még akkor sem, ha a szakma egy része időnként fanyalogva fogadja őket -, hanem teret, lehetőséget kell adni az ifjaknak, hogy megmutathassák magukat. A diákzsűri tagjai olyan fiatalok, akik művészképzés keretében animációt vagy filmkészítést tanulnak itthoni egyetemeken, főiskolákon. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai szignálfilmeket mutatnak be, a kaposvári vizuális tanszék diákjai pedig animációs kísérleteiket tárják elénk. A SZAFT azoké, akik a szó nemes értelmében amatőr módon, független filmesként készítik munkáikat. Kecskemét várossal, a Vákuum Egyesülettel és a Fesztiválirodával együttműködve a Városi Moziban mutathatják be filmjeiket.
 
- Ha az animációs szakmának kellene ajánlania az idei fesztivált, mit emelne ki a rendkívül gazdag programból?

A versenyprogramok és az Oscar-díjas filmek mellett én mindenképpen megnézném az „Erotika az animációban” című összeállítást, ha másért nem, hát azért, hogy lássam, 50-60 éve mi számított erotikusnak, esetleg tabunak. Marc Vandeweyer előadására is elmennék, hiszen a Cartoon – amelynek ő az elnöke – az animációs szakma legfontosabb európai, az EU MEDIA programján keresztül támogatott egyesülete. Szeretnénk, ha jövőre Magyarországon rendeznék meg a Cartoon Fórumot, amely a producerek, forgalmazók, befektetők, tévések nagy börzéje, ez az esemény ugyanis talán helyzetbe hozná a magyar animációs szakmát is.
Aztán beülnék rendező vendégeink (Rofusz Ferenc, Co Hoedeman, Tupico