Az egészestés filmekről Nyomtatás
A nemzetközi verseny előzsűrijének tagjai, Otto Alder kurátor, Szeredás András dramaturg, és Hirsch Tibor esztéta egyetértettek abban, hogy a kecskeméti animációs filmfesztivál idén is rendkívül gazdag válogatást ad a világ animációs filmterméséből, elég csak az Oscar-díjas alkotásokra, a japán diplomafilmekre, vagy a zsűritagok retrospektív válogatásaira gondolni. Versenybe idén 11 egészestés filmet és három tv-specialt neveztek. Ez utóbbiak – született meg a döntés – nem alkotnak mezőnyt, mindhármat a panoráma programban láthatják az érdeklődők.

A 11 egészestés film közül pedig 5 maradt versenyben az előzsűri döntése értelmében.

Hirsch Tibor szerint a választás könnyű volt, nem kellett vitatkozniuk arról, hogy mely filmek kerüljenek versenybe. A filmekben az eredetiséget keresték, ahol a történet esetleg laposabb volt, ott a látványvilág érdemelt figyelmet, másutt a provokatív hangon volt a hangsúly. Véleménye szerint a filmek még akkor is elég sötét képet festenek mai világunkról, ha happy enddel végződnek. Általános válságok, sötét víziók, jövőtlenség, sivárság, szomorúság, félelem – ezek voltak a versenybe került filmek fő motívumai és ez elgondolkodtató – mondta az esztéta. Hiszen ha egy film mikro-és makro világunk látlelete, akkor az a világ, amiben most élünk, s amelyet a művészek megjelenítenek, nem túl örömteli.
Otto Alder kiemelte, hogy bár különböző technikai színvonalúak a filmek – a versenybe 2D-s filmek kerültek -, és található köztük szuperprodukció és kis költségvetésű mozi egyaránt, elmondható, hogy az elkészült filmek esztétikai minősége egyáltalán nem függ a technikától. Véleménye szerint felszabadítóan hat a műfajra, hogy egyre olcsóbb eszközökkel is lehet már filmet csinálni, és az idei mezőnyben is több bizonyíték van arra, hogy az olcsóság nem megy a minőség rovására. Sőt, a kis költségvetés sok esetben a minőség garanciája, mert a munka egy kézben marad. Szemben az úgynevezett „europuding” produkciókkal, amelyekbe több helyről jön pénz, ám a támogatásért cserébe sok-sok elvárásnak is meg kell felelni, így elveszik az alkotói szabadság.
 Szeredás András szerint azok is megtalálják a kedvükre való filmet a versenyben, akik az artisztikus műveket szeretik, tehát azokat, amelyek a műfaj speciális sajátosságait jelenítik meg, és azok – a zömmel fiatal -, nézők is, akik az animáció határait feszegető filmeket keresik.
Megint meggyőződhettünk arról – mondta -, hogy vannak olyan témák, amelyek egész egyszerűen kifejezhetetlenek játékfilmben. Csak és kizárólag az animáció nyelvén lehet ezeket a témákat érzelmileg átélhető módon megjeleníteni. Ami viszont talán még hiányosság – tette hozzá -, hogy kevés alkotó él tudatosan a hang adta lehetőségekkel. Holott a filmben a képpel gyakran szinte egyenrangú a hang. Ezt a játékfilmesek már régóta tudják, de az animációs művészek még csak most kezdik kiaknázni a hangban, zörejekben, effektekben, és a beszédben rejlő lehetőségeket.
 
KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS FILMFESZTIVÁL
6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 21.
Tel: 76/ 481-788, Fax: 481-787
E-mail: kfilm@kecskemetfilm.hu
Web: www.kaff.hu