A 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál zsűritagjai

Clare Kitson

Clare Kitson Londonban született és nőtt fel, a korai 70-es években animációs programokat szervezett a Los Angelesi Megyei Művészeti Múzeumban, és 1978-ban programszervező lett a Nemzeti Filmszínházban és a Londoni Filmfesztiválon.

1989-ben csatlakozott a Channel 4-hez, ahol számtalan díjnyertes animációs filmet rendelt meg a csatorna számára, beleértve az Oscar-díjas Bob születésnapját.

1993-ban mind az öt jelölt a Cartoon d’Or díjra brit film volt, ezekből négy Kitson által rendelt film volt. Ebben az évben, először és egyedül, két Cartoon d’Or díj került odaítélésre, egy Channel 4 filmért, A faluért, és egy második magának a Channel 4-nek a „kiváló hozzájárulásáért a magas minőségű európai animációért”.

Miután 1999-ben elhagyta a Channel 4-et, mester fokozatú bölcsész diplomát szerzett, mint orosz és német fordító. Könyve, Yuri Norstein és a Mesék meséje: egy animátor utazása 2005 júniusában került kiadásra a John Libbey Kiadó által, és az új könyve, a Brit Animáció: a Channel 4 Faktor (Parliament Hill Kiadó) 2008 novemberében jelent meg.

Jimmy T. Murakami

Írországban élő animációs filmrendező. A karrierjét az Egyesült Államokban kezdte, dolgozott többek között a Pintoff Stúdiónak is, itt készült Oscar –jelölt filmje, A hegedűművész.

A ’60-as évek első felében a TV-Cartoons számára készített díjnyertes filmeket Londonban.

Kaliforniába visszatérve Fred Wolffal közösen létrehozta saját stúdióját, itt készült a szintén Oscar - jelölt A varázslatos körtefa és az Annecy Nagydíjas A lélegzet.

1982-ben Jimmy az egyik legnagyszerűbb animációs film, A hóember gyártásvezetője volt, amely Oscar jelölést kapott, és megnyerte a BAFTA díjat.

TV-sorozatok, egészestés filmek és dokumentumfilmek is kötődnek a nevéhez, ezek között van a szintén Annecy Nagydíjas Amikor a szél fúj egészestés animációs film.

2006-ban tiszteletbeli tudományok doktora címet kapott a Dundee Egyetemtől Skóciában.

Rofusz Ferenc

1946-ban született Magyarországon. Karrierje 1968-ban animációs asszisztensként kezdődött a Pannónia Filmstúdióban.
Rofusz Ferenc nemzetközileg ismert és számtalan díjjal elismert rajzfilmrendező.

„A Légy” című rajzfilm írói és rendezői munkájáért 1980-ban Oscar díjat kapott.

1981-ben lett animációs rendező, 1984-ben Németországba utazott és ott dolgozott animációs TV-sorozatokon. 1988-ban Kanadába költözött és a torontói Nelvana Ltd. animációs cégnek dolgozott. 1991-ben megalapította saját animációs cégét a Super Fly Films Inc.-et Kreatív rendezőként irányítva megvalósított több mint hatvan reklámfilmet és számos animációs produkciót úgy a hagyományos, mint a computer/digitális technikát használva. Jelenleg Magyarországon dolgozik ahol egyedi filmtervein dolgozik.

Ducki Tomek

1982-ben Budapesten született magyar-lengyel animációs filmrendező, grafikus. A budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán végzett 2006-ban, közben ösztöndíjasként Krakkóban és Párizsban is tanult. 2001 óta több független rövidfilm és animáció alkotója, plakátjai évről évre szerepelnek Lengyelország utcáin. Diploma után egy évig Írországban dolgozott alkalmazott grafikusként, majd 2008-ban felvételt nyert a National Film and Television School animációs rendezői szakára, Londonban. Jelenleg már az új filmjén dolgozik.

2006-ban készített diplomafilmje az  Életvonal, a 2007-es Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíjasa, összesen több, mint húsz díjat szerzett európai fesztiválokon, (Stuttgart, Lipcse, Ljubljana, Poznan, Lisszabon, stb.) Cartoon d’or díjra jelölték. 2008-ban a Screen Daily magazin beválogatta őt a European stars of tomorrow listájába.

Leggyakrabban animátorként, grafikusként, illusztrátorként, illetve látványervezőként dolgozik. Munkáinak platformja széles skálát ölel fel: a mobil technológiától kezdve a filmen át egészen a színházig.

Dr. Farkas Gábor

Tervezői pályafutását Kecskeméten a Bácstervnél kezdte, ahol műteremvezetői, főmérnöki és igazgatói beosztásokban dolgozott. Majd 1990-ben saját irodát alapított, ahol jelenleg is alkotó építészként tevékenykedik. 1992-től Cegléd és Dabas város főépítésze.

Négy évtizedes alkotói pályafutása révén országosan ismert és elismert építész, akit sokan a sajátosan kecskemétinek nevezett építészeti iskola egyik megteremtőjének tartanak, egyéninek, karakteresnek tekinthető munkássága révén.

A társművészetekhez való kötődését a képző- és iparművészekkel közösen készített alkotások, és kiállítási megnyitók sora jelzi. Közterületeken, épületeken kívül és belül megjelenő kerámia burkolatok és falak, posztamensek, ivó- és szökőkutak, síremlékek, valamint fotóművészeti alkotások elhelyezése hirdetik a közös művészi munka eredményeit. Szabadidejében „örömvonalakkal” építészeti grafikákat készít. 1990 óta foglalkozik intenzívebben belsőépítészettel és egyedi bútorok tervezésével.

Pécsi Tudományegyetem Építészmérnöki Karán oktat és a doktori iskola tanára, 2006-óta habilitált doktor (DR. habil) és címzetes egyetemi tanár.

Munkásságát jelentős díjak odaítélésével ismerték el: Alpár Ignác érem (1977), Ybl-díj (1979), Podmaniczky díj (1985), Pro Architectúra-díj (1994), Príma Primissima Díj (területi 2005).

Előzsűri

Böszörményi Gábor

1980-ban született Budapesten, 1998 óta publikálja filmkritikáit. A Budapest Corvinus Egyetemen szerzett diplomát szolgáltatás-menedzsment szakirányon, jelenleg szakdolgozatát írja az ELTE Bölcsészettudományi Karának filmelmélet-filmtörténet szakján.

Szerkesztői pályafutását a Mozivilág internetes filmmagazinnál kezdte, 2001-től a Mozinet főszerkesztője, ügyvezetője és kiadója, valamint a Mozinet Magazin című havi lap kiadó-főszerkesztője 2004 óta.

Filmes témájú televíziós műsorok producere, art filmek társforgalmazója és az esztergomi Bajor Ágost Kultúrmozgó mozi társüzemeltetője.

Mozinet-könyvek sorozatszerkesztője (2007: Kult-comics, Grindhouse – A filmtörténet tiltott korszaka /társszerző is/, 2009: Zsánerben), a Magyar Mozgókép Közalapítvány tévéfilmes szakkollégiumának tagja, a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének ügyvezető-alelnöke.

Tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a FIPRESCI-nek.

Palotai János

A történelem-filozófia szakos diploma megszerzése után 1980-ban doktorált filozófiából és esztétikából az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

A Budapesti Műszaki Egyetem Filozófia Tanszékén művészet- filozófiát tanított, s az oktatásban a filmmel való szemléltetés módszerével foglalkozott. A 90’ évektől az Iparművészeti Főiskolán/Egyetemen a Vizuális kommunikáció alap-tantárgyat tanította az animációs hallgatóknak is.

Jelenleg az ELTE szociológia szakán Film és média ismeretet oktat.                         A filmoktatás bevezetésekor a Nemzeti Tankönyvkiadó részére tanári kézikönyvet készített (Megj: Művészeti nevelés), majd az NKA támogatásával egy tananyagot internetre: Mozgóképkultúra és médiaismeret címmel.

1980 óta rendszeresen publikál, a Filmkultúrában, majd a Balkonban, s egy időben az Élet és Irodalomban. Több írása foglalkozott az animációval.

Varsányi Ferenc

Varsányi Ferenc harminc éve rendez és ír forgatókönyveket. Kezdetben csak animációs filmeket készített, majd később élőcselekményes és élő-valamint animáció kombinációjában alkotott. Összesen négy egészestés játékfilm, közel százötven TV sorozat epizód, reklámfilmek, videó klipek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, és több mint száz forgatókönyv kapcsolódik a nevéhez. Dolgozott az összes nagy magyarországi stúdióban, egy ausztrál, két amerikai, egy dél koreai, egy tajvani és egy arab stúdióban. Széleskörű nemzetközi tapasztalatokkal és kapcsolatokkal rendelkezik.

A Klasky/Csupó Inc.-nél készült „Rugrats” (magyarul Fecsegő-tipegők) c. sorozatért Emmy-díjjal jutalmazták. Ő az egyetlen magyar filmes, aki részesült a „televíziós Oscar” ként is emlegetett díjban.

Számos nemzetközi és hazai animációs díj nyertese.

A 6. Nemzetközi Játékfilmfesztivál zsűritagjai

Co Hoedeman

1940-ben, Hollandiában született, 1965 óta Kanadában él.

Hollandiában kezdte a pályafutását, majd a Kanadai Nemzeti Filmbizottság (National Film Board of Canada) animációs rendezője lett, 2004 óta független filmesként dolgozik.

Több mint 40 animációs film elkészítésében működött közre. Filmjeit szerte a világon számos díjjal jutalmazták. Az 1977-ben készült Homokvár című filmje elnyerte a legjobb animációs rövidfilmért járó Oscar-díjat, és megkapta az Annecy Animációs Filmfesztivál nagydíját.

A stop motion, a báb – és papírkivágásos animáció mestere, elismert látvány - és bábtervező. Az életművét több retrospektív vetítés, és kiállítás keretében bemutatták, többek között a New York-i Modern Művészetek Múzeumában, 1985-ben, és az Ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, 2004-ben.

Oktatja az animációs filmművészetet és technikákat, a kanadai animációt.

Rendszeresen tart animációs mester kurzusokat és előadásokat világszerte.

Jannik Hastrup

Jannik Hastrup dán animációs film rendező. Animátornak tanult, de mielőtt elkötelezte volna magát az animációs szakma mellett a kerámiaművészetbe és a jazz zenébe is belekontárkodott. Kezdetben zenészként kereste a kenyerét. Animációt oktatott Berlinben (1977), Mozambique – ban (1981) és Nicaraguában (1985).

A ’60-as és a ’70-es években megközelítőleg 60 animációs rövidfilm rendezője és producere volt. 1982 óta elsősorban egészestés animációs filmekkel foglalkozik.

Margit Antauer

Margit Antauer, közismertebben Buba (Katicabogár), Zágrábban, Horvátországban született. Angol és német nyelvet, illetve irodalmat tanult a zágrábi egyetemen.

Korai tinédzser éveitől kezdve érdeklődött a zene és a filmgyártás iránt. 1963-ban került be egy fiatalok alkotta filmklubba, és akkor kezdte el forgatni 8 mm-es filmjeit. Már 1965-ben megnyerte a „Decima Musa” Díjat a legjobb élő rövidfilmért a Miláni Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztiválon.

A zene szeretete és elkötelezettsége a kultúráért vette rá, hogy belépjen a Zágrábi Koncertmenedzsmentbe, ahol 1974 óta dolgozik művészek és művészetek menedzsereként. Horvátországban jól ismert popzenék szövegírójaként, olyan művészként, aki különösen elkötelezett hazája észak-nyugati részének dialektikus költészete iránt. 1992-től 2006-ig a Zágrábi Animációs Fesztivál ügyvezető igazgatója volt, és 2004-ben a teljes programtervezési feladatokat is átvette.

2003-ban a nemzeti ASIFA csoport alelnökévé választották.

Előzsűri és zsűritag volt számos nemzetközi animációs fesztiválon. E mellett horvát animációs programok kurátora nemzetközi fesztiválokon.

2007-ben megkapta az éves nemzetközi ASIFA díjat „odaadó hozzájárulásáért az animációs művészet fejlődéséhez.”

Dr. Sipos Pál

Budapesten születtem, 1958-ban. Az ELTÉ-n szereztem magyar-angol szakos középiskolai tanári diplomát, majd ugyanitt tanítottam évekig magyar nyelvtörténetet, szociolingvisztikát.

1985-től kezdtem el televíziózni, kezdetben fiataloknak szóló műsorokat vezettem, 1989 tavaszától a Magyar Televízió akkor önállósodott kettes csatornájánál (TV2) egyre több „felnőtt”műsor szerkesztésében, élő adások, riportfilmek készítésében vettem részt.

1994-től 1997-ig a Magyar Televízió művelődési területének munkájáért, műsoraiért feleltem, majd egy ideig az m2 műsorstruktúrájának kialakításában vettem részt. 1999-ben „csoportosan létszámleépítettek”, három évig szabadúszóként készítettem tévéműsorokat és fordítottam. 2002 végétől ismét a Magyar Televízió a munkáltatóm, az önéletrajz írásakor éppen kulturális főszerkesztőként dolgozom.

Előzsűri

Otto Alder

Otto Alder programkurátorként dolgozik fesztiváloknak világszerte, és részt vett zsűrikben és választóbizottságokban számos animációs fesztiválon (Hiroshima, Annecy, Jekaterinburg, Ottawa, Leipzig, Turku, Brisbane, Róma, Zágráb, Teherán, London, Szöul, KROK, Stuttgart, Tampere, Espinho, Kijev, Shanghai, Fantoche, Tallinn, Moszkva, stb.).

A Stuttgarti Nemzetközi Animációs Filmfesztivál szervezése után ő volt a Leipzig Fesztivál animációs programrendezője tizenhárom évig. Ő volt ugyancsak a társalapítója és a társrendezője a Fantoche Nemzetközi Animációs Fesztiválnak (Baden).

A saját filmjeinek, fotóinak és művészi munkájának készítésén kívül 2001 óta a mozgókép történetét és animációs történelmet tanít a Lucerne Művészeti & Tervezési Egyetemen, ahol az animációs szak professzora és társigazgatója. 1988 óta tagja az ASIFA-nak (a tanács igazgatója 1993-1998), az animációs tanulmányok társaságának tagja azóta, valamint a Svájci Animációs Filmcsoport (GSFA) tagja.

Szeredás András

Szeredás András dramaturg, műfordító, kritikus, lektor. 1938-ban született Budapesten. 1962-ben az ELTE bölcsészkarán végzett magyar-német szakon, s szerzett dramaturg diplomát.

Dolgozott színházakban: Kaposvár (1963), Szolnok (1990-93), Művész, Thália Színház (1993-96) mint dramaturg és irodalmi vezető, adaptált és fordított több tucat színdarabot és rádiójátékot, de pályája nagy részét a Pannónia Filmstúdióban töltötte.

Több száz film fordítója-szinkrondramaturgja (Bergman, Antonioni, Fellini, Fassbinder, Werner Herzog, Woody Allen, Szabó István, Makk Károly) volt. Több magyar film dramaturgja és társírója (Szász János, Szirtes András, Enyedi Ildikó, Sopsits Árpád). A Pannónia Filmstúdióban animációs filmek dramaturgja és konzultánsa.

1986-ban Balázs Béla díjat kapott.

Évekig volt tagja az MMK játékfilmes- és animációs kuratóriumainak.